Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Ez a hely ezer év előtt tölgyerdőkkel, mocsarakkal övezett, a Duna egyik mellékágával körülvett sziget volt. A település Csepellel párhuzamosan szárazon maradt földnyelven három község kapaszkodott meg: Gubacs, Soroksár és Haraszti. 1868-ban Grassalkovich birtokot parcellázták, a telkeket elkapkodták. Kialakult Erzsébetfalva telep és Kossuthfalva telep 1870-ben. Nemsokára 1876-ban kis templom épült. Első misézője Peitler Alajos káplán. Anyaközség és anyaegyház Soroksár. A telepek rohamosan fejlődtek. 1888-ban önálló község lett Erzsébetfalva. 1896-ban Kossuthfalvával nagyközség. 1932-ben lett Pestszenterzsébet. A pestszenterzsébeti plébániából leválasztott 396,4 hektár területen az egyházmegyei hatóság 1930-ban a Magyarok Nagyasszonya lelkészséget állította fel. A templom Diebold Hermann tervei szerint épült. Az építésben részt vesznek: Vajand Miklós, Szombati László, Dr. Décsei Géza lelkészek. A templom neogót stílusú, 32 m hosszú, 12 m széles, tornya 23 m. Hanauer Á. István megyéspüspök 1936. október 12-én Magyarok Nagyasszonya ünnepén benedikálta. Az üvegablakokat Nagy Sándor festőművész tervei szerint Johann Hugó üvegfestő valósította meg. Az ún. mustrákból összeállított ornamentika Vandrák Irén, Nagy Sándor tanítványának munkája. A főoltárt Iván István ötvösművész készítette 1938-ban. Továbbá Mária-szobrot Jálics Ernő, a 15 stációs keresztutat Kopp Judit faragta. Az orgonát Gergely Ferenc orgonaművész tervezte 1960-ban. A mellékoltár Nuofer Lajos adománya. Az emeletes plébánia 1939-ben épült. A városi közgyűlés 1940. október 17-én a templomteret Magyarok Nagyasszonyának nevezte el. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1937-től.

Bővebb történet

Forrás: Esztergomi érsekség

Köszönjük a Képgalériában lévő fényképeket Gregus Ferencnének.